Japán fürjre vonatkozó szakmai ajánlások[1][2].
1. Honnan szerezzek fürjet?
Keresd a megbízható tenyésztőket, például termelői piacokon, szakmai csoportokban vagy közvetlenül gazdaságoknál. Ha teheted, nézd meg személyesen az állományt, mielőtt viszel.
Így néz ki az egészséges fürj
- élénk, aktív, jól reagál a mozgásra,
- tiszta, csillogó szem, száraz orrnyílás,
- sima, ép tollazat, tiszta kloáka (a farktollak alatt),
- ép, sima talp, nincs rajta duzzanat vagy seb,
- tiszta, száraz, nem zsúfolt tartási környezet.
2. Kakas vagy tojó?
| Életkor | Mi alapján? | Kakas | Tojó |
|---|---|---|---|
| 3–4 hetes kortól | tollazat színe (a vadszínű fürjnél) | egyszínű, rozsdabarna mell | világos, sötéten pettyes mell |
| 6–7 hetes kortól | kloáka | a kloáka feletti mirigy fehér, habos váladékot ad (óvatos nyomásra vagy ürítéskor) | nincs habos váladék |
| ivarérés után | viselkedés, hang | hangos „kukorékolás”, a tojók „ugrása”, néha agresszió | halkabb, tojni kezd |
3. Mivel etessem a fürjemet?
A fürjnek a csirkénél jóval több fehérjére van szüksége: a szakmai ajánlások szerint a növendékeknek kb. 25%, a tojóknak kb. 24% nyersfehérje-tartalmú takarmány kell[1]. A hagyományos tyúktápok fehérjetartalma ennél jóval alacsonyabb, ezért legjobb a kifejezetten fürjnek (vagy vadmadárnak, pulykának) készült táp.
| Életszakasz | Fehérje | Kalcium | Mire figyelj? |
|---|---|---|---|
| Csibe és növendék (0–6 hét) | ~25% | ~1% | apró morzsára darált indítótáp |
| Tojó (tojásrakás idején) | ~24% | 2,5–3% | a tojáshéjhoz sok kalcium kell: kagylóhéj, mészkőgrit külön tálban |
Forrás: NSW Department of Primary Industries, Raising Japanese quail[1]. A fürjek tápanyagigényének klasszikus szakmai referenciája az amerikai National Research Council kézikönyve[3].
A mi gyakorlatunk
A fehérjebevitelt alkalmanként túróval vagy főtt, összetört tojással egészítjük ki, és a madarak zöldet (fűféléket, salátát) is kapnak. Ezek kiegészítők: az alap mindig a jó minőségű, teljes értékű táp legyen.4. Hogyan itassam a fürjemet?
A fürjeknek nagy a vízigényük: mindig legyen előttük friss, tiszta víz. A felnőtteknek a csepegtető (szelepes) itató a legtisztább megoldás, mert nem szennyeződik bele alom és ürülék.
A mi gyakorlatunk
6 hetes kortól néhány csepp almaecetet teszünk az ivóvízbe. Ez régi gazdaszokás, sok tartó esküszik rá, de hogy valóban egészségesebbé teszi-e a madarakat, arra nincs megbízható tudományos bizonyíték. Ha alkalmazod, csak keveset, és figyeld, hogy a madarak ugyanúgy isznak-e.5. Hol tartsam?
Ketrecben intenzív
Előnyök
- ellenőrzött körülmények, könnyű tisztán tartani,
- védett a ragadozóktól és a vadmadaraktól,
- tojásgurulós padlóval a tojás tiszta marad.
Hátrányok
- kevésbé természetes környezet,
- rossz padlón talpsérülés alakulhat ki.
Szabadföldön extenzív
Előnyök
- természetesebb élet, több mozgás,
- kapirgálás, porfürdő, zöld.
Hátrányok
- ragadozók, vadmadarak (madárinfluenza!),
- sár és nedvesség: piszkos tojás, beteg láb,
- nehezebb tisztán tartani.
- Hely: madaranként legalább kb. 125–145 cm² alapterület kell (kb. 12×12 cm)[1]. Ez a minimum, a több hely mindig jobb.
- Magasság: a fürj ijedtében függőlegesen felreppen, és a ketrec tetejébe verheti a fejét. Alacsony ketrec vagy puha, hálós tető véd a sérüléstől.
- Fény: a tojásrakáshoz napi 14–18 óra világosság kell[1][2]. Ezért esik vissza, vagy áll le télen a tojás a rövid nappalok miatt, ha nincs kiegészítő világítás.
- Porfürdő: a fürjek imádnak porban fürdeni, ez a tollazat ápolásához is kell. Egy tálca homok sokat jelent nekik.
6. Hogyan állítsak össze tenyészállományt?
Válassz egészséges, erős egyedeket. Egy kakas mellé jellemzően három tojót tesznek[1]: így a tojásokat megtermékenyíti, de a tojókat nem „hajszolja” túl. A rokontenyésztés elkerülésére időnként cserélj kakast más tenyésztőkkel.
7. Hogyan keltessem ki a tojásokat?
A fürjtojás keltetési ideje 17–18 nap[1]. Keltetőgép nélkül nem megy: a fürjek a fogságban szinte sosem kotlanak.
- Tojásválogatás: legfeljebb 10–14 napos, ép, repedésmentes, tiszta tojásokat tegyél be.
- Jelölés és elhelyezés: jelöld meg a tojások egyik oldalát, hogy lásd a forgatást. Forgatóműves gépben csúccsal lefelé álljanak.
- Forgatás: a 3. naptól naponta többször, a 14. napig. Utána már ne forgasd[1].
- Lámpázás: a 8. és a 14. napon átvilágítva kiszűrheted a terméketlen és elhalt tojásokat.
- Kelés előtt: a 15. naptól kicsit alacsonyabb hőmérséklet és magasabb páratartalom kell, hogy a csibék ki tudják törni a héjat.
| Nap | Hőfok | Pára | Forgatás | Szellőztetés | Lámpázás |
|---|---|---|---|---|---|
| 1–2. | 37,8 °C | 60% | – | – | – |
| 3–5. | 37,8 °C | 60% | reggel + este | – | – |
| 6–7. | 37,8 °C | 60% | reggel + este | 20 perc | – |
| 8. | 37,8 °C | 60% | reggel + este | 20 perc | 1. lámpázás |
| 9–11. | 37,8 °C | 60% | reggel + este | 20 perc | – |
| 12–13. | 37,5 °C | 60% | reggel + este | 20 perc | – |
| 14. | 37,5 °C | 60% | reggel + este | 20 perc | 2. lámpázás |
| 15–17. | 37,2 °C | 75% | nincs | – | – |
| 17–19. | Kelnek a csibék 🐣 | ||||
A táblázat a saját keltetőnk beállításait mutatja. A szakmai ajánlás ventilátoros keltetőgépre 37,5 °C (±0,3 °C) és 60% páratartalom a 14. napig, majd 37,2 °C és 70% a kelésig[1]. Mindig a keltetőgéped leírását kövesd.
A mi gyakorlatunk
Kelés előtt egy nappal a szellőztetéskor virágpermetezővel finoman bepárásítjuk a tojásokat, hogy a héj ne legyen túl kemény a kikeléshez.8. Hogyan neveljem a fürjcsibéket?
A fürjcsibék fészekhagyók: kikelés után néhány órával már maguktól esznek és isznak. Az első hetekben viszont meleg kell nekik, amíg ki nem tollasodnak.
| Hét | 1. | 2. | 3. | 4. | utána |
|---|---|---|---|---|---|
| Hőmérséklet a csibék szintjén | ~35 °C | ~31,5 °C | ~28 °C | ~24,5 °C | szobahőmérséklet |
A szakmai ajánlás szerint az első héten kb. 35 °C kell, és hetente kb. 3,5 °C-kal lehet csökkenteni, amíg a csibék 3–4 hetesen ki nem tollasodnak[1]. A legjobb hőmérő azonban maguk a csibék:
Összebújnak a hő alatt
fáznak, emelj a hőn
Egyenletesen szétszóródnak
pont jó
Lihegnek, a szélekre húzódnak
melegük van
- Takarmány: apró morzsára darált, magas fehérjetartalmú indítótáp.
- Tollasodás: az intenzív tollasodás a második héten indul, a negyedik hét végére a csibék a szüleikhez hasonló tollazatot kapnak.
- Ivarérés: a japán fürj kb. 6 hetesen ivarérett, 7 hetesen már tojhat, és kb. 50 napos korára teljes tojástermelésben van[1][2].
- Kakasok együtt: több kakas csak akkor férhet meg egymással, ha együtt nőttek fel, különben véres verekedés lehet a vége.
A mi gyakorlatunk
Az első napokban kamillateát adunk itatónak, és a csibék porfürdőjébe zeolitport keverünk a homokhoz. Ezeket mi így szoktuk, de tudományos bizonyíték nem igazolja, hogy szükségesek. A lényeg a meleg, a tisztaság, a friss víz és a jó minőségű indítótáp.9. Egészség és járványvédelem
- Madárinfluenza: a legfontosabb, hogy a fürjek ne érintkezzenek vadmadarakkal, és az etetés, itatás fedett helyen történjen. Járvány idején a hatóság zárt tartást rendelhet el, ezt kötelező betartani. Az aktuális előírásokat a Nébih teszi közzé[4].
- Higiénia: állatok gondozása előtt és után alapos kézmosás, a ketrec és az itató rendszeres tisztítása.
- Talp: a sáros, nedves vagy éles szélű padló talpsérüléshez vezethet. Figyeld rendszeresen a madarak lábát.
- Állatorvos: ha egy madár bágyadt, felborzolt tollal ül, nem eszik, vagy hirtelen több madár is megbetegszik, kérd állatorvos segítségét.
Belevágnál?
Fürjkakast, tojót, naposfürjet és keltetnivaló tojást is találsz nálunk, és szívesen mesélünk a tartásukról.
Saját tapasztalataink
Az első állományunk egy kakas és három tojó volt, hogy legyen társaságuk egymásnak, de ne legyen túl nagy a zsúfoltság. Őket a piacról szereztük be, és boldogan hoztuk haza egy kutyahordozóban. Ám amikor végre hazaértünk, kiderült, hogy valami félreértés történt: nem egy, hanem két kakast kaptunk!
Az első lépés az volt, hogy egy kényelmes ketrecet építsünk nekik a garázs mellett. Rengeteg helyet biztosítottunk nekik, és gondoskodtunk arról, hogy legyen tojódobozuk és kifutójuk is, ahol szabadon legelészhetnek a friss fűben.
Bár nagyon élvezték a talajon töltött időt, hamar rájöttünk, hogy a sár és a nedves időjárás nem a legjobb barátjuk. A lábukra tapadt sár kemény gombóccá száradt, amitől szenvedtek az állatok, és a tojásokat is sokszor a kifutó sarába rakták le a fészek helyett, ami nem volt túl higiénikus.
Ezért áttértünk a megemelt, tojásgurulós padlójú ketrecekre. Ez a megoldás sokkal praktikusabbnak bizonyult, és a fürjek is jobban érezték magukat, mert nem kellett egész nap a saját ürülékükben sétálniuk. Kis tálcákban porfürdőt is kialakítottunk nekik, hogy kedvenc hobbijuknak is hódolhassanak.
Ma már egy nagyobb, hőszigetelt, 500 férőhelyes fürjesházban laknak, ami minden szükségletüket kielégíti.
Folytatjuk...
Gyakori kérdések a fürjtartásról
Hány fürj kell kezdőknek?
Kezdésnek egy kakas és három tojó jó választás: elég kevés ahhoz, hogy megismerd az igényeiket, és elég ahhoz, hogy legyen társaságuk.
Mekkora ketrec kell egy fürjnek?
A szakmai ajánlás madaranként legalább kb. 125–145 cm² alapterület (kb. 12×12 cm). Saját tapasztalatunk szerint minél több helye van egy madárnak, annál jobban érzi magát. A ketrec legyen alacsony vagy puha tetejű, mert a fürj ijedtében felreppen, és megsérülhet.
Mennyi tojást tojik egy fürj?
A japán fürj jó tartási körülmények között az első tojóévében kb. 200–300 tojást rak. A tojáshoz napi 14–18 óra világosság kell, télen ezért visszaesik a tojás, ha nincs kiegészítő világítás.
Mikor kezd tojni a fürj?
A japán fürj nagyon gyorsan fejlődik: kb. 6 hetesen ivarérett, 7 hetesen már tojhat, és kb. 50 napos korára teljes tojástermelésben van.
Mennyi ideig kell keltetni a fürjtojást?
17–18 napig. A 14. napig naponta többször forgatni kell, utána már nem, és a kelés előtti napokban magasabb páratartalom kell.
Források
- Randall M., Bolla G.: Raising Japanese quail (Primefact 602). NSW Department of Primary Industries, 2006. dpi.nsw.gov.au
- Jacob J. (University of Kentucky), McCrea B. (Delaware State University): Raising Japanese Quail in Small and Backyard Flocks. Poultry Extension. poultry.extension.org
- National Research Council: Nutrient Requirements of Poultry, 9. átdolgozott kiadás. National Academies Press, 1994. doi.org/10.17226/2114
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih): Madárinfluenza – tájékoztató baromfitartóknak. Nébih szórólap (PDF)
