A mi gazdasági fürjeink
Történelem Ősi madár, híres múlttal
A fürjnek saját betűje volt
Az egyiptomi hieroglifák között a fürjcsibe rajza a „w” (u) hangot jelölte. Ez a jel ma is a Gardiner-féle hieroglifajegyzék G43-as jele, és a mai számítógépeken is begépelhető: 𓅱[3].
Először az énekéért tartották
Japánban a fürjet évszázadokig nem a tojásáért, hanem a ritmikus, jellegzetes hangjáért tartották, mint egy kalitkás énekesmadarat. A tojásra tenyésztett házi fürj csak kb. 1910 körül jött létre a daloló fürjekből. Ma ebből a vonalból származik szinte az összes gazdasági fürj[1].
A Bibliában is szerepel
A pusztában vándorló izraeliták a manna mellett fürjet kaptak eledelül: estére fürjek lepték el a tábort (2Mózes 16,13; 4Mózes 11,31).
Japán a fürjtojás hazája
A japán fürjet ma már szinte az egész világon tartják, de Japán ma is a kereskedelmi fürjtenyésztés egyik vezető országa. A fürjtojás ott sok étel természetes része, a szusitól a nyársakig[1].
Tudomány Űrhajós és kutatósztár
Az első madár, ami az űrben kelt ki
1990-ben a Mir űrállomáson fürjtojásokat keltettek, és kikelt az első madár, sőt az első ismert gerinces, amely a Földön kívül született. A súlytalanságban a csibék nem tudtak megkapaszkodni, ezért az űrhajósoknak kellett etetniük őket[4].
A tojás tudja, hová kerüljön
Minden tojó tojásain egyedi a pöttyözés. Skót kutatók kísérletében a tojók azt a hátteret választották a tojáshoz, amelyen a saját tojásuk a legjobban elrejtőzik: a sűrűn pettyes tojásokat a pöttyök színéhez, a halványabbakat az alapszínhez illő aljzatra rakták[5].
A tojások „beszélgetnek”
Kelés előtt a fürjembriók halk kattogó hangot adnak a légzésükkel együtt. A kutatások szerint az egymáshoz érő tojásokban a csibék ezekből a hangokból „egyeztetnek”: a lemaradók felgyorsulnak, így a fészekalj szinte egyszerre kel ki[6].
A kutatók kedvenc madara
Kicsi, keveset eszik, gyorsan felnő és sokat tojik: ezért a japán fürj az egyik legnépszerűbb kísérleti madár az embriológiától a viselkedéskutatásig[1].
Test és tojás Apró madár, nagy teljesítmény
Mintha egy ember 2 kilós tojást tojna
Egy fürjtojás 10–13 gramm, ami egy 300–500 grammos tojó testtömegének kb. 3%-a. Egy 60 kilós emberre átszámolva ez közel 2 kilós „tojás” lenne, és a fürj szinte minden nap tojik egyet!
Tojásból tojó 6 hét alatt
A berakott tojástól az új tojó első tojásáig mindössze kb. 6 hét telik el: a keltetés után a csibék villámgyorsan nőnek, és a mi fürjeink 300–500 grammos felnőtt madárrá fejlődnek.
Vadon 10, gazdaságban 250+
A vadon élő japán fürj egy fészekaljba kb. 5–14 tojást rak, évente 2–3 alkalommal. A házi fürj évente 250-nél is több tojást tojhat[1]. Öt fürjtojás nagyjából egy tyúktojásnyi[2].
Vadon A magyar mezők fürje
Pitypalatty!
A nálunk is élő vadon élő fürj (Coturnix coturnix) a japán fürj közeli rokona. Ritkán látni, inkább hallani: a hím háromtagú hívóhangját a magyar népnyelv „pitypalatty”-nak hallja, innen ered a fürj népi neve is.
Magyarországon védett
A vadon élő fürj 1954 óta nem vadászható nálunk, 1971 óta pedig védett faj. Állománya a mezőgazdasági élőhelyek átalakulása miatt csökken[7].
Igaz vagy hamis?
Teszteld, mennyit tudsz! Kattints a kérdésekre a válaszért.
A fürj nem tud repülni.
Hamis A fürj tud repülni, csak ritkán teszi. Ha megijed, függőlegesen felreppen, ezért kell alacsony vagy puha tetejű ketrec. A vadon élő fürj is inkább lelapul vagy elszalad, ha veszélyt érez.
Az első madár, amely az űrben kelt ki, egy fürj volt.
Igaz 1990-ben, a Mir űrállomáson[4].
A fürjtojás pöttyei véletlenszerűek, a tojónak mindegy, hová tojik.
Hamis Minden tojónak saját mintázata van, és a kísérletek szerint a tojók a tojásukhoz leginkább illő, rejtő hátteret választják[5].
A fürjet régen az énekéért tartották.
Igaz Japánban évszázadokig énekesmadárként tartották, a tojásra tenyésztett házi fürj csak kb. 1910 körül jött létre[1].
Nézd meg őket élőben!
Péceli farmunkon a fürjeket és a napos csibéket is megnézheted, szezonban a keltetőbe is bekukkanthatsz. Ha pedig a tojásukat kóstolnád meg, azt is megtalálod nálunk.
Források
- National Research Council: Microlivestock: Little-Known Small Animals with a Promising Economic Future, 15. fejezet: Quail. National Academies Press, 1991. nap.nationalacademies.org
- Jacob J. (University of Kentucky), McCrea B. (Delaware State University): Raising Japanese Quail in Small and Backyard Flocks. Poultry Extension. poultry.extension.org
- Unicode Consortium: Egyptian Hieroglyphs, U+13171 EGYPTIAN HIEROGLYPH G043. unicode.org
- National Audubon Society: The Amazing Story of the Cold War Space-Egg Race. audubon.org
- Lovell P. G., Ruxton G. D., Langridge K. V., Spencer K. A.: Egg-laying substrate selection for optimal camouflage by quail. Current Biology, 2013; 23(3): 260–264. doi.org/10.1016/j.cub.2012.12.031
- Vince M. A. kutatásai a fürjcsibék kelésének összehangolódásáról (Animal Behaviour, 1960-as évek), összefoglalva és bobwhite-fürjön megismételve: The Wilson Bulletin, 1969; 81(1): 79–86. sora.unm.edu (PDF)
- Habitat selection of the Common Quail Coturnix coturnix in an intensively managed agricultural environment (a fürj magyarországi védettségéről és állományáról). real.mtak.hu
